Tényleg elég a jó fizetés?
Sokan hangoztatják, hogy ha „európai színvonalú fizetésük” lenne, akkor olyan szépen dolgoznának, hogy a munkamorál problémák velük kapcsolatban föl sem merülnének. Én nem értek ezzel (teljesen) egyet.
Biztos, hogy minden munkás megérdemeli a bérét – ha szabad Szent Pál szavaira utalnom. De az is biztos, hogy az erkölcsös munkahelyi viselkedés nem egyetlen feltétele a fizetéssel való megelégedettség. Van még két-három olyan motiváló erő, amely oda hat, hogy egy munkavégző ember ne kövessen el nagy rosszat. Mire gondolok?
Vannak, akik azért dolgoznak szorgalmasan, mert imádják a szakmájukat.
Vannak, akik azért nem lopnának semmilyen cégtől, mert tiltja a vallásuk.
Vannak, akik azért dolgoznak úgy, mint a kisangyalok, mert ez szükséges az önbecsölésükhöz.
Vannak, akik azért viselkednek a munkahelyen kifogástalanul, mert rettegnek az elbocsátástól.
Hogy ezek jobb indokok-e, mint a rendes fizetésért cserébe adott rendes munkavégzés, azt döntse el Ön. Véleménye értékes számunkra. Kérem, szóljon hozzá!
Te is pusmogós vagy?
Te is azok közé a munkatársak közé tartozol, akik sokszor hajolnak össze a kollégákkal és tesznek támadhatatlan, de egyértelmű megjegyzéseket a főnökükről? Szerintem ez munkamorál probléma. Most kérdezheted, hogy ez azt jelenti-e akkor, hogy szerintem ez baj? Szerintem, nem baj, csak kicsinyes. Nincs tökéletes főnök. Nincs tökéletes munkatárs. Van mit szidni mindkét félnek. De gondolj bele!
Több lovon ül mindenki
Gondolj bele! Te sem csak a főállásodban keresel pénzt. Ugyanígy, főnöködnek sem csak a Te munkakörödet kell irányítania. Próbáld meg úgy felfogni a hibáit, hogy
- túlterheltség,
- a piac állandó változása,
- az üzleti partnerek megbízhatatlanságából származó feszültségek,
- a családnak való megfelelési kényszer,
- állandóan változó szabályozások
és csak Te tudod, hogy még mennyi minden áll, a nem teljesen megfelelő vezetői gyakorlat mögött. Azt hiszem, ha Te megértő leszel a főnöködhöz, egy idő után ő is megértőbb lesz hozzád. Mibe kerül megértőnek lenni?
Ha van olyan munkatársad, akivel sokat veszekedtek
Ha van olyan munkatársad, akivel sokat veszekedtek, akkor jó, ha szánsz egy nyugalmas délutánt a következők átgondolására.
- Nem lehet, hogy van abban a kollégában jó is?
- Nem lehet, hogy azokat a megnyilvánulásait, amelyeket bántónak találsz a kollégád nem is bántásnak szánja?
- Nem lehet, hogy csak azért viselkedik kollégád “durván”, mert valamilyen betegségtől szenved és nincs ereje kedvesen megnyilvánulni?
- Nem lehet, hogy azért nem tudsz jól kijönni kollégáddal, mert emlékeztet valakire, akit régebbről ismersz és csúnyán viselkedett veled?
Ha ezeket a kérdéseket jól átgondoltad és mindegyikre az a válaszod, hogy akár lehet ez is, akkor már “csak” leleményességre van szükséged ahhoz, hogy Te közelíts megértően a “nehéz ember” felé. Ha elsőre, másodikra nem is, de egyszer majd csak fölismeri a stílusváltásodat és a jóakaratodat…
Mi a jó munka jele a munkavállaló szemszögéből?
Ha a munkánk végzése során jól érezzük magunkat, az az esetek többségében annak a jele, hogy jó munkát végzünk. Csíkszentmihályi Mihály ezt Flow-élménynek nevezi, és azt állítja róla, hogy ez az élmény gyakrabban fordul elő munkavégzés közben, mint szabadidőnkben.
Mi a jó munka?
Három híres pszichológus szerint, akik közül az egyik a Flow-élmény megfigyelője, a jó munkának két fő kritériuma van.
- az egész társadalom számára hasznos (Reméljük, az a munkamorállal is összhangban van – a blogger megjegyzése.)
- jó szakmai minőségű
Forrás: Howard Gardner, Csíkszentmihályi Mihály, William Damon: A jó munka
A munka nem földi érzés?
“Van egy másik ellentét is. Idézd fel azt az érzést, amit akkor érzel, ha sikeresen megoldasz valamit, ha elérsz valamit, ha eljutsz a ‘csúcsra’, ha megnyersz egy játékot, fogadást vagy vitát. Állítsd szembe azzal az érzéssel, ami akkor ér, ha igazán örömmel végzed a munkád, ha teljesen elmerülsz abban, amit éppen csinálsz. S vedd észre … a földi és a lelki érzés közötti minőségi különbséget!”
Anthony de Mello: A szeretet útja
Újítás
Mostantól a Facebook oldalon is linkek lesznek a blogbejegyzésekhez.
Magyar munkamorál, avagy kell-e a munkát élvezni?
A HVG egy újságírója egy évvel ezelőtt egy cikkében összefoglalta néhány Magyarországon (is) végzett, – szerinte – a munkamorállal (is) kapcsolatos kutatás eredményét. Ebből én csak az összegzésnek szánt utolsó gondolat egy részét idézem. Íme “… sajnos még igen sok helyen jellemző az az üzenet, hogy a munkát nem kell élvezni,…”
Én nem tudom…
Én nem tudom, hogy a munkát élvezni kell-e, inkább úgy tudom, hogy vannak munkák, amelyeket élvezni lehet. Azt sem tudom, hogy fontos-e egy munkakultúrában, hogy mindenki úgy tudja, hogy a munkavégzés öröm. Én inkább úgy látom, hogy ezt a kérdést praktikus vagy pszichológiai alapon közelítve mondhatjuk, hogy nagy előny egy kultúrában, ha az emberek szívesen dolgoznak, de nem-szeretem-feladatok mindenütt vannak. Az egész cikk felfogásából éppen azt hiányolom, hogy erkölcsi kérdéseket vetne föl.
Én itt megkérdezem…
Lehet-e munkahelyi, munkával kapcsolatos problémákat pusztán pszichológiai alapon vizsgálni? Tudom, szinte mindenütt, ahol emberekről van szó, ott azonnal erkölcsi ügyekről is szó van. Mivel ezeket a kérdéseket, a nézetek sokszínűsége miatt nem szokták fölvetni, mi fölvetjük. Rögtön az elsőre várjuk a hozzászólásokat:
Milyen az erkölcsös hozzáállás a munkahelyen a népszerűtlen feladatokhoz?
Minden hozzászólásra válaszolunk!
A hajléktalan úr és a munkamorál
Egy VIII. kerületi hajléktalan rendszeresen takarított azon a környéken, ahol élt. Mikor megkérdezték, hogy miért teszi ezt, a következőt válaszolta.
„Az ember, ha dolgozni akar (tud), nem kell hozzá munkaviszony.”
Ezt a mondatot a hajléktalan embert ismerők egy szökőkút szélére kerámiába égetve megőrizték.
A munkamorál Jézus kijelentésének fényében
„Az én Atyám szüntelenül munkálkodik, ugyanúgy munkálkodom én is.” Jn5, 17
munkamoral 
Legutóbbi hozzászólások