Sokan hangoztatják, hogy ha „európai színvonalú fizetésük” lenne, akkor olyan szépen dolgoznának, hogy a munkamorál problémák velük kapcsolatban föl sem merülnének. Én nem értek ezzel (teljesen) egyet.

Biztos, hogy minden munkás megérdemeli a bérét – ha szabad Szent Pál szavaira utalnom. De az is biztos, hogy az erkölcsös munkahelyi viselkedés nem egyetlen feltétele a fizetéssel való megelégedettség. Van még két-három olyan motiváló erő, amely oda hat, hogy egy munkavégző ember ne kövessen el nagy rosszat. Mire gondolok?

Vannak, akik azért dolgoznak szorgalmasan, mert imádják a szakmájukat.

Vannak, akik azért nem lopnának semmilyen cégtől, mert tiltja a vallásuk.

Vannak, akik azért dolgoznak úgy, mint a kisangyalok, mert ez szükséges az önbecsölésükhöz.

Vannak, akik azért viselkednek a munkahelyen kifogástalanul, mert rettegnek az elbocsátástól.

Hogy ezek jobb indokok-e, mint a rendes fizetésért cserébe adott rendes munkavégzés, azt döntse el Ön. Véleménye értékes számunkra. Kérem, szóljon hozzá!

Te is azok közé a munkatársak közé tartozol, akik sokszor hajolnak össze a kollégákkal és tesznek támadhatatlan, de egyértelmű megjegyzéseket a főnökükről? Szerintem ez munkamorál probléma. Most kérdezheted, hogy ez azt jelenti-e akkor, hogy szerintem ez baj? Szerintem, nem baj, csak kicsinyes. Nincs tökéletes főnök. Nincs tökéletes munkatárs. Van mit szidni mindkét félnek. De gondolj bele!

Több lovon ül mindenki

Gondolj bele! Te sem csak a főállásodban keresel pénzt. Ugyanígy, főnöködnek sem csak a Te munkakörödet kell irányítania. Próbáld meg úgy felfogni a hibáit, hogy

• túlterheltség,
• a piac állandó változása,
• az üzleti partnerek megbízhatatlanságából származó feszültségek,
• a családnak való megfelelési kényszer,
• állandóan változó szabályozások

és csak Te tudod, hogy még mennyi minden áll, a nem teljesen megfelelő vezetői gyakorlat mögött. Azt hiszem, ha Te megértő leszel a főnöködhöz, egy idő után ő is megértőbb lesz hozzád. Mibe kerül megértőnek lenni?